Németh Zsolt: A schengeni csatlakozás ügyét foglyul ejtette a migrációs válság
Románia és Bulgária már jó ideje készen áll a schengeni csatlakozáshoz, de a schengeni övezet bővítésének ügyét foglyul ejtette a migrációs válság, fogalmazott Szatmárnémetiben Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke. A politikus elmondta, Magyarország nyugati megítélését nagyban befolyásolja, hogy egyszerűen nem értik: a magyar nemzeti érdek védelme túlmutat az ország határain.
A posztModern Távlatok Művelődési Műhely és a Szatmári Reformátusok Baráti Köre szervezésében Németh Zsolt a szatmár-németi református egyházközség gyülekezeti termében tartott előadást Magyarország külpolitikájának sarokköveiről. Szó esett természetesen a román-magyar kapcsolatokról, a migrációs válságról, az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról – és mindenekelőtt a magyar nemzeti érdekvédelemről.
Előadásának első felében Németh sorra vette azokat a pontokat, amellyel a „nyugat” Budapestet és a magyar kormányt vádolni szokta:
Magyarország nem támogatja az unió közösségi hatásköreinek megerősítését, azt, hogy az EU egy erős intézmény legyen.
„Magyarország csak azt szeretné, hogy leszögezzük, melyek azok a hatáskörök, amelyeket az EU kiterjeszthet. Ilyen kell legyen szerintünk a kül- és biztonságpolitika, nem véletlenül vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök úr a közös hadsereg ötletét. De üdvözöljük például a roaming-díjak idén nyáron soron következő eltörlését is.”
Magyarország nem támogatja a többsebességű uniót
„Magyarország nem támogathatja a centrum-periféria dichotómia-pár kialakulását, mert az véget vethet az európai építkezésnek. A Lisszaboni Szerződés megteremti például a megerősített együttműködés intézményét, amit el tudunk fogadni mindaddig, amíg szabadon dönthetünk arról, be akarunk-e lépni, illetve melyikben akarunk részt venni. Fontos azonban, hogy ez ne fragmentálja Európát, hanem erősítse.”
Magyarország Európa-ellenes
„Szerintünk hiba a nemzet(i szuverenitás) és (az) európa(i hatáskörök) folyamatos ütköztetése, mert ez azt sejteti, hogy előbbi alsóbbrendű utóbbinál. Meggyőződésünk szerint a kettőnek egységet kell alkotnia. Az ráadásul magyar specifikum, hogy az anyaország és a nemzet geopolitikailag nem esik egybe. Ezt az EU egyszerűen nem érti! Nem értik, hogy a nemzetállam védelme, a nemzeti érdekek védelme a nemzetépítő állam védelmét jelenti, több ország területét érinti”. Németh kiemelte, minden országnak maga kell eldöntenie, kit enged be a területére, Budapest ezért nem tudja elfogadni a kvótarendszert.
A külpolitikai bizottság elnöke öt pontban foglalta össze a magyar külpolitika kulcspontjait. Ezek: versenyképesség, a munka alapú társadalom, a biztonság, a keresztény Európa és a kulturális sokszínűség kérdése.
„Az Unió sajnos nem áll jól versenyképesség terén az Egyesült Államokkal, Kínával... szemben. Az EU csak akkor lehet versenyképes, ha tagállamai versenyképesek”, mondta Németh.
Legtöbbet értelemszerűen a biztonságpolitikával foglalkozott, amely kapcsán nem mehetett el szó nélkül a migrációs válság mellett. „Segíteni helyben kell! Ezt az elvet kell figyelembe venni humanitárius és fejlesztéspolitikai döntések meghozatalakor”, fogalmazott. Ezért különített el Magyarország öt millió eurót egy Szíriában felépítendő kórház finanszírozására, illetve a libanoni keresztény templomok felújítására.
A migrációs válságon túl szóba került a Balkán és a magyar-román kapcsolatok is. „A Balkán számára az EU-bővítésnek nincs alternatívája”, fogalmazott, azon meggyőződésének adva hangot, hogy ha az unió elutasítja a balkáni országok csatlakozását, ezzel gyakorlatilag a békét utasítja el. Németh szerint Magyarország hibázott, amikor Románia uniós csatlakozásakor, „nem hozta ki a maximumot. Szerbia csatlakozása kapcsán viszont konkrét stratégiánk van”, szögezte le.
„Mind Magyarországnak, mind Romániának annyira szüksége lenne a jó kapcsolatokra, mint egy falat kenyérre”, szögezte le. Szerinte a helyzet 2012-ben romlott el, amiért nem titkoltan Victor Ponta akkori román miniszterelnököt tette felelőssé. Kedvező lépésként minősítette Teodor Melescanu román külügyminiszternek a héten Budapesten tett látogatását, kiemelve azonban, hogy „a politikai párbeszédnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Nem lehet, hogy miközben a külügyminiszter Budapesten tárgyal, addig a DNA a marosvásárhelyi katolikus gimnázium tanulóinak szüleit idézi be sorra”, fogalmazott Németh, említést téve a Székely Mikó Kollégium ügyéről is.
„Nincsenek értékek hit nélkül, ezért nincs Európa kereszténység nélkül”, jelentette ki Németh. „Európa hosszatávú fenntarthatóságát nem a máshonnan érkezők letelepítése jelenti, amint azt egyesek hangoztatják, hanem az erőteljes családpolitika”, szögezte le. Magyarország éppen ezért indít jelentős, 5-6 milliárd forint értékű óvodatámogatási programot a határon túli magyarok számára is. És ezért igyekszik támogatni inkább az üldözött keresztényeket Észak-Afrikában, a Közel-Keleten...
A schengeni övezet bővítése kapcsán – hallgatói kérdésre válaszolva – Németh sajnálatának adott hangot, hogy a „migrációs válság foglyul ejtette a schengeni bővítés ügyét. Jelenleg inkább a belső határok erősítésére, az ellenőrzések szigorítására van nagyobb esély. Sok függ azonban a hamarosan esedékes németországi és franciaországi választásoktól... Románia és Bulgária készen áll Schengenre, Magyarországnak pedig alapvető érdeke a bővítés: a magyar nemzeti integritást segítené elő Románia és Horvátország csatlakozása”.
Az előadás meglehtősen rendhagyó módon zárult, Németh Zsolt indíttatására ugyanis a jelenlévők elénekelték a „Szívemet hozzád emelem” kezdetű zsoltárt.
